Amikor már nem a kertről szól a vita
Fű vagy virágágyás?
Öntözzünk többet vagy kevesebbet?
Kivágjuk a fát vagy maradjon?
Legyen rendezett a kert, vagy hagyjuk természetesebben működni?
Ki használhatja a közös kertet, és mire?
Mit ültessünk a közös területre?
Ki gondozza, és ki fizesse a fenntartását?
A társasházak és kertközösségek kertjeiben ezek a kérdések könnyen komoly konfliktussá válhatnak.
Ilyenkor gyakran már nem az a legfontosabb kérdés, hogy kinek van igaza.
Hanem az, hogy hogyan lehet olyan megoldást találni, amellyel a lehető legtöbb érintett együtt tud élni.
Ebben segít a kertmediáció.
A kert is közös ügy
Egy társasházi kert nem egyszerűen egy zöldfelület. Közös tulajdon, közös használat, közös költség és közös felelősség. Ráadásul mindenki mást lát benne.
Az egyik lakónak a rendezett gyep jelenti a szép kertet.
A másik árnyékot, virágokat és madarakat szeretne.
Valaki szerint túl sok a növény, más szerint éppen túl kevés.
Van, aki a lehető legkevesebb munkát szeretné, más szívesen kertészkedne.
Ezek önmagukban nem rossz vélemények. Egyszerűen különböző szempontok.
A konfliktus akkor kezdődik, amikor ezekből a különböző igényekből úgy kell közös döntést hozni, hogy nincs mellettük egy olyan szakmai szempontrendszer, amely segít összerendezni őket.
Nem döntőbíró vagyok. Segítek megtalálni a középutat.
A kertmediáció során nem azt keresem, hogy ki nyerje meg a vitát. Azt keresem, hogy mi az a szakmailag megalapozott és a közösség számára is elfogadható megoldás, amely hosszú távon működőképes.
Kertészmérnökként és tájépítészként nemcsak azt nézem, hogy egy elképzelés esztétikailag tetszik-e.
Megvizsgálom például:
- milyen adottságai vannak a területnek,
- milyen növények és megoldások működhetnek ott hosszú távon,
- mennyi gondozást és öntözést igényel a kert,
- milyen költségekkel jár egy-egy döntés,
- hogyan lehet csökkenteni a fenntartási terheket,
- milyen használati igények vannak,
- és hogyan lehet a különböző igényeket egy működő kertben összehangolni.
Így a vita elmozdulhat abból, hogy
„én ezt akarom – te pedig azt”
abba az irányba, hogy
„milyen kertet tudunk együtt működtetni?”
Milyen helyzetekben lehet szükség kertmediációra?
A kertmediáció különösen hasznos lehet, ha a közösség például nem tud megegyezni:
Fű vagy természetesebb kert?
Legyen rövidre nyírt gyep mindenhol, vagy alakítsunk ki virágos, természetesebb területeket is?
Fakivágás vagy megtartás?
Veszélyes, beteg vagy problémás egy fa, esetleg csak zavar valakit? A kivágás előtt érdemes szakmai szempontból megvizsgálni a lehetőségeket.
Öntözésről
Mennyit locsoljunk? Kell-e egyáltalán minden területet öntözni? Hogyan lehet úgy kialakítani az öntözést, hogy ne legyen felesleges víz- és költségfelhasználás?
Növénytelepítésről
Mit ültessünk a közös kertbe? Mi legyen szép, de közben fenntartható és a közösség számára is elfogadható?
Közösségi kert használatáról
Ki mit termeszthet? Hogyan osszák fel a területeket? Ki gondozza a közös részeket?
A kert fenntartásáról
Mennyit költsünk kertészre? Mit lehet közösen elvégezni? Milyen munkák szükségesek valóban, és melyek azok, amelyek csak megszokásból maradtak meg?
„Rendben van” vagy „túl természetes”?
Sok konfliktus abból fakad, hogy nincs közös kép arról, mit jelent egy társasházban a rendezett kert.
Ebben is segíthet egy szakmailag megalapozott közös álláspont kialakítása.
A cél nem az, hogy mindenki ugyanazt gondolja
Egy jól működő közösségben nem szükséges mindenkinek ugyanazt szeretnie.
Nem kell mindenkinek ugyanúgy gondolkodnia a kertről.
Elég, ha van egy olyan közösen kialakított kertkoncepció és működési elv, amelyhez a közösség később is tud tartani magát.
Ez sok későbbi vitát is megelőzhet.
Mert ha egyszer közösen kimondjuk például, hogy a kertben lesznek intenzíven gondozott és természetesebb részek is, akkor a következő évben már nem kell újra ugyanazt a vitát lefolytatni arról, hogy „miért nem nyírjuk le az egészet”.
A középutat nem mindig a kompromisszum jelenti
Fontos különbség van kompromisszum és jó megoldás között.
Nem biztos, hogy az a jó döntés, ha mindenki egy kicsit enged, és végül lesz egy olyan kert, amely senkinek sem tetszik igazán.
Sokszor inkább az segít, ha újragondoljuk magát a problémát.
Lehet például, hogy nem kell választani a gyep és a vadvirágos terület között.
Lehet, hogy másképpen kell felosztani a kertet.
Lehet, hogy nem több öntözésre van szükség, hanem más növényekre.
Lehet, hogy nem a fa a probléma, hanem az alatta kialakított terület.
És az is lehet, hogy a közösség nem a kertészeti megoldáson vitázik, hanem egyszerűen nincs közös elképzelése arról, hogy milyen kertet szeretne.
A kertmediáció egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy a vita mögött lévő valódi problémát megtaláljuk.
Társasházkezelőknek: nem kell minden kertvitát Önnek megoldania
Ha társasházkezelőként Ön már többször találkozott olyan kertészeti konfliktussal, amely hónapok óta húzódik, érdemes lehet külső szakmai segítséget bevonni.
Különösen akkor, ha a közgyűlésen újra és újra ugyanaz a kérdés kerül elő.
A kertmediációban Önnek nem kell kertészeti szakértővé válnia, és nem kell eldöntenie, hogy melyik tulajdonosnak van igaza.
A feladatom az, hogy a kertészeti és tájépítészeti szempontokat érthető módon behozzam a döntésbe, feltárjam a lehetőségeket, és segítsek a közösségnek egy működőképes megoldás felé elmozdulni.
A cél nem a vita elnyomása.
Hanem az, hogy végre legyen miről érdemben dönteni.
Hogyan zajlik egy kertmediáció?
A folyamat mindig az adott közösség problémájához igazodik, de jellemzően:
1. A probléma feltárása
Megismerem a kert adottságait, a konfliktus hátterét és az érintettek szempontjait.
2. Helyszíni szakmai vizsgálat
Megnézzük, hogy kertészeti és tájépítészeti szempontból milyen lehetőségek vannak.
3. Lehetséges megoldások felállítása
Nem egyetlen „jó” megoldást keresünk, hanem több olyan alternatívát, amely szakmailag és a közösség számára is vállalható lehet.
4. Közös gondolkodás és egyeztetés
A különböző szempontokat egy asztalra tesszük.
5. Megállapodási javaslat
A cél egy olyan döntési alap létrehozása, amelyhez a közösség később is vissza tud nyúlni.
Nem minden kertvitát lehet megoldani.
De sok olyan kertvita van, amely azért nem oldódik meg, mert a felek ugyanarról a problémáról beszélnek, mégis teljesen más szempontból.
Egy külső, pártatlan szakember ilyenkor nem azért fontos, mert megmondja, kinek van igaza.
Hanem azért, mert segít más szemszögből látni a helyzetet.
És néha éppen ettől válik láthatóvá az a középút, amely addig egyik fél számára sem volt egyértelmű.
Ha társasházukban vagy kertközösségükben olyan kertészeti kérdés van, amelyben hónapok óta nem sikerül megegyezni, keressenek.
Nézzük meg szakmai szemmel, milyen lehetőségek vannak.
Lehet, hogy nem kell választaniuk két véglet között.
Lehet, hogy van egy harmadik megoldás.