Dark Mode On / Off

Magyarországon működő növények öntözés nélkül

A „fenntartható kert” ma az egyik legtöbbet használt kifejezés a kertépítésben – és egyben az egyik legfélreértettebb is. Sokan gondolják, hogy ez csupán kevesebb locsolást vagy vegyszermentes növényvédelmet jelent.

Ahogy egyre forróbbak és szárazabbak a nyarak, sok kerttulajdonos fejében megfogalmazódik ugyanaz a kérdés: lehet egy kert szép úgy is, hogy nem locsoljuk állandóan?

A rövid válasz az, hogy igen. A hosszabb pedig az, hogy nem mindegy, milyen növényekkel próbálkozol.

Sokan még mindig olyan fajokat ültetnek, amelyek rengeteg vizet igényelnek, aztán nyáron kétségbeesetten próbálják életben tartani őket. Pedig Magyarország klímája már egy ideje egészen más irányba halad. Egyre inkább azok a növények működnek jól hosszú távon, amelyek bírják a hőséget, a szárazságot és a szélsőséges időjárást.

És ami talán meglepő: ezek között rengeteg kifejezetten szép növény van.

Az „öntözés nélkül” nem azt jelenti, hogy soha nem kap vizet

Fontos tisztázni valamit: egy frissen ültetett növénynek szinte mindig szüksége van induló öntözésre. Az első időszakban gyökeret kell fejlesztenie, meg kell kapaszkodnia a talajban.

Az igazán szárazságtűrő kert nem attól működik, hogy ültetés után magára hagyod a növényeket, hanem attól, hogy később már sokkal kevesebb beavatkozást igényelnek.

A jól megválasztott növények néhány év után gyakran teljesen jól boldogulnak természetes csapadékkal is – főleg, ha a talaj megfelelő és van mulcsozás.

A levendula nem véletlenül lett ennyire népszerű

Sokan már unják a levendulát, mert „mindenhol az van”, de ennek nagyon egyszerű oka van: működik.

Bírja a hőséget, szereti a napot, kevés vízzel is beéri, ráadásul hosszú ideig dekoratív. Nem véletlen, hogy a mediterrán kertek egyik alapnövénye lett nálunk is.

Persze nem csak levendulából áll a világ. A zsályák, kakukkfüvek, varjúhájfélék vagy díszfüvek közül is rengeteg olyan van, amely kiválóan viseli a magyar nyarakat.

A díszfüvek meglepően jól bírják

Az elmúlt években látványosan nőtt a díszfüvek népszerűsége, és nem véletlenül. Sok faj kifejezetten jól alkalmazkodik a szárazabb körülményekhez.

Ráadásul mozgást és természetes hatást visznek a kertbe. Egy finoman hullámzó árvalányhaj vagy egy nagyobb termetű japánfű egészen más hangulatot ad, mint egy hagyományos virágágyás.

Sok díszfű ráadásul télen is dekoratív marad, így nem csak pár hétig mutat jól.

A mediterrán jellegű növények egyre jobban érzik magukat nálunk

A klímaváltozás egyik furcsa következménye, hogy bizonyos mediterrán növények ma már sokkal jobban érzik magukat Magyarországon, mint húsz évvel ezelőtt.

A rozmaring például egyre több helyen áttelel védettebb fekvésben. A füge sok kertben már teljesen hétköznapi növénnyé vált. De a cipruska levelű kutyatejek, szantolinák vagy egyes cserjés zsályák is meglepően jól teljesítenek száraz körülmények között.

Persze ez nem jelenti azt, hogy minden mediterrán növény automatikusan működni fog nálunk. A téli csapadék és a fagy még mindig kritikus tényező lehet.

A talaj sokkal fontosabb, mint gondolnád

Sokan kizárólag a növényfajokra koncentrálnak, pedig a talaj legalább ennyire fontos.

Hiába választasz szárazságtűrő növényeket, ha a talaj tömörödött, levegőtlen vagy teljesen élettelen. A jó szerkezetű talaj sokkal tovább képes megtartani a nedvességet.

Ebben rengeteget segíthet a mulcsozás, a szervesanyag-utánpótlás és az, ha nem forgatod állandóan a talajt.

Sok kertben nem az a legnagyobb probléma, hogy kevés az eső, hanem az, hogy a talaj képtelen megtartani azt a kevés vizet is, ami leesik.

A jövő kertje valószínűleg egészen más lesz

A klasszikus, folyamatosan öntözött, harsányzöld kertek fenntartása egyre nehezebb és drágább lesz. Egyre több kerttulajdonos kezd alkalmazkodni ehhez – nem kényszerből, hanem tudatosan.

És közben szépen lassan át is alakul az, amit szép kertnek tartunk.

Kevesebb gyep, több évelő. Több mulcs, kevesebb locsolás. Több természetes hatás, kevesebb erőltetett tökéletesség.

Talán ez nem is baj.

V. Topor Erika Kertészmérnök, naturkertész

V. Topor Erika Kertészmérnök, naturkertész

V. Topor Erika Okl. kertészmérnök, szakújságíróként 2003 óta foglalkozom a hobbikertészek mindennapjaiban felmerülő kérdések megválaszolásával. Topor Erika olyan kertészmérnök, aki a fenntartható kertet nem trendként, hanem működő rendszerként kezeli. A fenntartható kertek és természetközeli és ökologikus kertek tervezője, aki - nem „design irányból” jön, - nem „permakultúra-only”, hanem egy klasszikus kertészmérnöki + ökológiai hibrid szemlélet, pont az a metszet, ami ritka a kertészeti területen.

2003 óta közel 40 kertészeti zsebkönyvet írt, ökológiai szemléletű kertművelésről, tematikus kertekről és a biokerteket érintő legaktuálisabb témákról.

2010 óta ismert TV-s személyiség, kezdetben az Életvonal adásaiban Fehér Zsuzsával közösen indította el a kertészeti rovatot, majd onnan a Duna TV Családbarát, a Családi kör, majd az Almárium állandó kertészeti szakértője.

Szombatonként a hallgatók a Retro Rádió állandó vendége kertészeti témákban.

Ajánlott cikkek