Dark Mode On / Off

Hogyan néz ki egy kert 5 év múlva?

Kerti megoldások a nyári időszakra

Ha ma megnézel egy frissen épített kertet, sokszor még mindig ugyanazokat a mintákat látod: nagy gyepfelület, tujasor, néhány dekorációs növény és automata öntözőrendszer, ami nyáron szinte megállás nélkül dolgozik. Csakhogy közben valami nagyon gyorsan változik körülöttünk. Az időjárás, a vízhez való hozzáállás, a kertfenntartási szokások – és vele együtt az is, mit tartunk szépnek.

Valószínűleg öt év múlva egészen másképp fog kinézni egy átlagos magyar kert, mint ma.

És nem azért, mert hirtelen mindenki divatból „ökokertész” lesz, hanem mert a körülmények egyszerűen ebbe az irányba tolják a kerteket.

Kevesebb gyep, több növényágyás

A klasszikus, összefüggő gyepszőnyeg egyre inkább háttérbe szorulhat. Nem fog teljesen eltűnni, de valószínűleg sokkal kisebb szerepet kap majd.

A nagy gyepfelületek fenntartása rengeteg vizet igényel, miközben a nyarak egyre forróbbak és szárazabbak. Egyre többen jönnek rá arra, hogy sokkal élhetőbb és érdekesebb kertet lehet kialakítani változatos növényfelületekkel.

Több évelő, több talajtakaró, több mulcs – és kevesebb heti fűnyírás.

Ráadásul a természetközelibb kertek sokszor nemcsak praktikusabbak, hanem látványosabbak is. Egy jól összeállított évelőágyás egész évben változik, mozog, él.

Az öntözés már nem lesz magától értetődő

Néhány éve még szinte automatikus volt, hogy egy új kerthez öntözőrendszer is készül. Ma már egyre többen teszik fel a kérdést: biztosan erre akarunk hosszú távon építeni?

Nem azért, mert az öntözés rossz lenne. Sok esetben továbbra is szükség lesz rá. De egyre nagyobb érték lesz az a kert, amely kevesebb vízzel is fenntartható.

Valószínűleg előtérbe kerülnek azok a növények, amelyek jól viselik a szárazságot, és azok a megoldások is, amelyek segítenek megtartani a talaj nedvességét.

A mulcsozás, az árnyékolás vagy a talajélet javítása valószínűleg sokkal fontosabb témává válik majd, mint ma.

A „tökéletes” kert fogalma is átalakul

Sokáig a rendezett kertet szinte steril pontossággal azonosították. Minden szabályos, minden levágva, minden kontroll alatt.

Csakhogy ez a szemlélet lassan változik. Egyre többen kezdik értékelni a természetesebb hatású kerteket, ahol nem minden milliméterre kiszámított.

Ez nem azt jelenti, hogy az elhanyagolt kert lesz a divat. Inkább azt, hogy a túlzottan mesterséges látvány helyett előtérbe kerülnek az élőbb, lazább, fenntarthatóbb megoldások.

Valószínűleg sokkal több rovarbarát növény, vadvirágos rész és természetes forma jelenik majd meg a kertekben.

A növényválasztás teljesen átalakulhat

A következő években várhatóan azok a növények kerülnek előtérbe, amelyek bírják a szélsőségeket. Nem feltétlenül a legextrémebb egzotikumok, hanem azok a fajok, amelyek hosszú távon stabilan működnek a megváltozott klímában is.

A szárazságtűrő évelők, a mediterrán hangulatú növények és a díszfüvek szerepe valószínűleg tovább nő.

Közben sok klasszikus növény fokozatosan háttérbe szorulhat – egyszerűen azért, mert túl sok energiát igényel az életben tartásuk.

És ez nem feltétlenül veszteség. Inkább alkalmazkodás.

A kert újra élőhely lesz

Talán ez az egyik legérdekesebb változás. A kertek nemcsak díszfelületek lesznek, hanem egyre inkább mini ökoszisztémák.

Egyre többen figyelnek majd arra, hogy legyenek beporzóbarát növények, árnyékot adó fák, madarakat vonzó részek vagy olyan felületek, amelyek segítenek hűteni a környezetet.

Mert egy kert valójában nem csak arról szól, hogy jól nézzen ki az ablakból.

Hanem arról is, hogy élhetőbbé tegye a környezetet – nekünk és minden más élőlénynek is.

V. Topor Erika Kertészmérnök, naturkertész

V. Topor Erika Kertészmérnök, naturkertész

V. Topor Erika Okl. kertészmérnök, szakújságíróként 2003 óta foglalkozom a hobbikertészek mindennapjaiban felmerülő kérdések megválaszolásával. Topor Erika olyan kertészmérnök, aki a fenntartható kertet nem trendként, hanem működő rendszerként kezeli. A fenntartható kertek és természetközeli és ökologikus kertek tervezője, aki - nem „design irányból” jön, - nem „permakultúra-only”, hanem egy klasszikus kertészmérnöki + ökológiai hibrid szemlélet, pont az a metszet, ami ritka a kertészeti területen.

2003 óta közel 40 kertészeti zsebkönyvet írt, ökológiai szemléletű kertművelésről, tematikus kertekről és a biokerteket érintő legaktuálisabb témákról.

2010 óta ismert TV-s személyiség, kezdetben az Életvonal adásaiban Fehér Zsuzsával közösen indította el a kertészeti rovatot, majd onnan a Duna TV Családbarát, a Családi kör, majd az Almárium állandó kertészeti szakértője.

Szombatonként a hallgatók a Retro Rádió állandó vendége kertészeti témákban.

Ajánlott cikkek