Dark Mode On / Off

A magyar kertek jövője most dől el

A magyar kertek jövője most dől el

Már nem az a kérdés, hogyan kertészkedjünk – hanem az, hogy mit jelent egyáltalán kertészkedni

A magyar hobbikertészek hosszú évtizedeken át viszonylag kiszámítható körülmények között gondozhatták kertjeiket. Tudtuk, mikor kell vetni, mikor várható az első fagy, mennyi eső esik nyáron, és milyen növények érzik jól magukat a kertben. Az elmúlt néhány év azonban alapjaiban írta át ezt a világot.

Egyre több kertbarát teszi fel ugyanazt a kérdést: vajon milyen lesz a kertünk tíz év múlva?

A válasz pedig nem csupán a növényekről szól.

A klímaváltozás már nem a jövő, hanem a jelen

A hosszú aszályos időszakok, a hirtelen lezúduló csapadék, a rekordokat döntő hőhullámok és a kiszámíthatatlan telek mind azt jelzik, hogy a kertjeinknek alkalmazkodniuk kell.

A korábban biztos választásnak számító növények közül egyre több küzd a túlélésért. Sok kerttulajdonos tapasztalja, hogy hiába locsol többet, hiába fordít több energiát a kertre, a növények mégsem fejlődnek úgy, mint néhány évvel ezelőtt.

A kérdés már nem az, hogyan mentsük meg a régi kertet, hanem az, hogyan hozzunk létre egy újat, amely a jövő körülményei között is működőképes marad.

A gyepkorszak lassan véget ér

A magyar kertek egyik legnagyobb szimbóluma évtizedeken át a tökéletes gyep volt. A zöld, sűrű pázsit sokak szemében ma is a gondozott kert ismérve.

Csakhogy egyre több vízre, egyre több energiára és egyre több fenntartási költségre van szükség ahhoz, hogy ezt a képet fenntartsuk.

Nem véletlen, hogy világszerte előretörnek azok a kertészeti irányzatok, amelyek csökkentik a gyepfelületeket, helyette pedig szárazságtűrő évelőket, félcserjéket, díszfüveket és természetközeli növénytársításokat alkalmaznak.

A jövő kertje nem feltétlenül lesz kevésbé szép. Inkább másképp lesz szép.

A növényválasztás lesz a siker kulcsa

A következő évek egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy újragondoljuk, milyen növényeket ültetünk a kertbe.

Azok a fajok kerülnek előtérbe, amelyek:

  • jól tűrik a szárazságot,
  • kevesebb gondozást igényelnek,
  • ellenállóbbak a betegségekkel szemben,
  • hosszú távon is fenntarthatók.

Egyre nagyobb szerepet kapnak a mediterrán eredetű növények, a díszfüvek, a virágzó félcserjék és azok az évelők, amelyek képesek alkalmazkodni a szélsőséges időjáráshoz.

A talaj lesz a kert legfontosabb része

Miközben sok figyelmet fordítunk a növényekre, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy minden a talajban kezdődik.

A jövő kertjeiben a talajélet megőrzése legalább olyan fontos lesz, mint maga a növényválasztás.

A mulcsozás, a komposztálás, a talajtakarás és a talaj szerkezetének javítása már nem különleges kertészeti technikák lesznek, hanem alapvető eszközök a víz megtartására és a növények egészségének megőrzésére.

A természet lesz a legfontosabb szövetséges

Az elmúlt évtizedekben sok kertet úgy alakítottak ki, hogy minél jobban kizárják a természetet. Ma már egyre inkább az ellenkező irányba haladunk.

A beporzók támogatása, a madarak jelenléte, a változatos növénytársítások és a természetes egyensúly fenntartása kulcsfontosságú szerepet kap.

A jövő kertje nem steril lesz, hanem élő.

A kertész szerepe is megváltozik

A kertész többé nem csupán növényeket gondoz.

Alkalmazkodik, kísérletezik, tanul és folyamatosan új megoldásokat keres.

Az a szemlélet, amely évtizedeken keresztül működött, ma már nem minden esetben ad megfelelő válaszokat. Éppen ezért a sikeres kertészek azok lesznek, akik nyitottak az új módszerekre és hajlandók együtt változni a környezetükkel.

A jövő kertje nem tökéletes lesz – hanem fenntartható

Talán ez a legfontosabb felismerés.

A következő években a kertészkedés sikere nem azon múlik majd, hogy minden levél hibátlan-e, vagy hogy tökéletesen egyforma-e a gyep. Sokkal inkább azon, hogy a kert képes-e hosszú távon működni, miközben kevesebb vizet, kevesebb energiát és kevesebb beavatkozást igényel.

A magyar kertek jövője nem valamikor később kezdődik. Már most formálódik minden egyes növényválasztással, minden mulcsréteggel, minden elültetett fával és minden olyan döntéssel, amely közelebb visz bennünket egy alkalmazkodóbb, élhetőbb kerthez.

Borítókép: Unplashed

V. Topor Erika Kertészmérnök, naturkertész

V. Topor Erika Kertészmérnök, naturkertész

V. Topor Erika Okl. kertészmérnök, szakújságíróként 2003 óta foglalkozom a hobbikertészek mindennapjaiban felmerülő kérdések megválaszolásával. Topor Erika olyan kertészmérnök, aki a fenntartható kertet nem trendként, hanem működő rendszerként kezeli. A fenntartható kertek és természetközeli és ökologikus kertek tervezője, aki - nem „design irányból” jön, - nem „permakultúra-only”, hanem egy klasszikus kertészmérnöki + ökológiai hibrid szemlélet, pont az a metszet, ami ritka a kertészeti területen.

2003 óta közel 40 kertészeti zsebkönyvet írt, ökológiai szemléletű kertművelésről, tematikus kertekről és a biokerteket érintő legaktuálisabb témákról.

2010 óta ismert TV-s személyiség, kezdetben az Életvonal adásaiban Fehér Zsuzsával közösen indította el a kertészeti rovatot, majd onnan a Duna TV Családbarát, a Családi kör, majd az Almárium állandó kertészeti szakértője.

Szombatonként a hallgatók a Retro Rádió állandó vendége kertészeti témákban.

Ajánlott cikkek

Play soundKertAkadémia 2026