Az idei szőlőtermés jónak ígérkezhet azokon a területeken, ahol nem hullott olyan sok csapadék, mivel ez a növény nem kimondottan vízigényes. A válság miatt viszont komoly gondok lehetnek az értékesítés körül. Az igazi vesztesei a válságnak a minőségi borok lesznek, mert a kereslet inkább az asztali borminőség felé tolódhat el.
Azt szokták mondani, hogy a szőlő gyökerei addig mennek le a földbe, amíg vizet nem érnek, akár három-négy méternél mélyebbre is lekúsznak.
A sziklásabb talajok esetén lehetnek érzékenyebbek a szőlőtőkék az aszályra. A ménesi borvidék gazdája szerint az idén nagyon jó volt a virágzás, a kötés annak ellenére, hogy a szirmok kibontakozását megzavarták az éjszakai lehűlések, volt amikor öt-hat Celsius-fok körülire süllyedt a hőmérséklet.
A gond inkább azon új ültetvényeknél jelentkezik, amelyeket nem locsoltak rendesen telepítés után. Erdélyben elég nagy területeket ültettek be uniós pályázatok segítségével szőlővel, azt pedig rendszeresen öntözni kell. A locsolás azonban óriási munka, egy hektáron több mint ötezer szőlőtőkét kell külön kezelésbe venni.
A bortermelők helyzetén nehezít, hogy miközben csökkent a kereslet, a szőlőterületeket ugyanúgy kell művelni, nem hagyható ki semmilyen munkafázis, s a szőlővédelmi permetszerek sem lettek olcsóbbak, sőt. Erdély és Románia szintjén minden egyes borász hasonló problémákkal küzd.
"A román borok iránt egyre nagyobb az érdeklődés külföldön" - mondta Ilie Sârbu mezőgazdasági miniszter azt követően, hogy kitüntetést adott át egy nemzetközi versenyen díjakat nyert bortermelőknek. Az elismerést többek között a Cotnari, Murfatlar, La vie, Domeniile Viticole Huşi, Vincon Vrance, Vinia, Zarea SA borok készítői kapták.
Bakonyi Károly állította elő az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével. Fürtje középnagy, kúpos, gyengén vállas, közepesen tömött vagy laza (átlag tömege 150 g). Bogyói húspirosak, héjuk vékony. Lényeredékük jó. Ízük gyengén fűszeres, harmonikus, tartós. Érési ideje: szeptember vége. Tőkéje közepes növekedésű, jó termőképességű. Cukortermelése közepes vagy jó. Fagytűrése kiemelkedően jó. Peronoszpóra-érzékenysége számos vinifer-alfajtáénál kisebb, rothadás-ellenállósága is jelentős. Beérési mustfoka 19-20. Bora illatos, jellegzetesen fűszeres zamatú, kemény karakterű. Kitűnő házasításra is.
Adatokkal:
Tőkéje: középerős növekedésű, kevés számú, hosszú ízközű vesszőt nevel Fürtje: középnagy, vállas, kúpos, középtömött. Korai
érésű fajtahibrid
Érése: szeptember vége Bora: illatos, sajátosan fűszeres zamatú, élénk savtartalmú Elterjedése: Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági,
Etyek-Budai, Balatonfelvidéki, Balatonmelléke borvidék
Bora:
Száraz fehér minőségi bor
Reduktív technológiával készült, friss gyümölcsös ízű és illatú bor kellemes savakkal. 11°C-ra hűtve szárnyasokhoz, halételekhez ajánljuk. Kiváló desszertbor!
A sajtkultúra - a borkultúrához hasonlatosan - ősidőktől fogva a gasztronómiai kultúra szerves része. E két csodálatos emberi produktum között sok a rokon vonás, hiszen mindkét fajtából a legizgalmasabbakat gondosan érlelik, kezelgetik, ápolják, míg végül elérik teljes nagyszerűségüket.
Bár a bor és a sajt általában jól érzik magukat egymással, azért nem mindegy, hogy melyik sajtfajtát melyik borral fogyasztjuk. Igaz, hogy alapvetően mindent az egyéni ízlés dönt el, a gasztronómiai kultúrában járatosabbak számára a tendenciák, a sajt- és borpárosítások főbb elvei, irányai mégis adottak, mondhatni évszázados tapasztalásokon alapulnak.
A közhiedelemmel ellentétben a sajtokhoz nem csak és nem is elsősorban a vörös borok illeszthetők a legjobban. A vörös borokban gyakorta jelenlévő csersav (tannin) a legtöbb sajtot "legyőzi", márpedig harmónia csak a sajt és bor közötti megfelelő egyensúly esetén alakulhat ki.
A sajtot és a bort évszázadok óta fogyasztják együtt. Nincsenek nagyon szigorú szabályok arra, hogy mit mivel lehet inni, általánosságban azonban azt mondhatjuk: minél puhább, fehérebb a sajt, annál csípősebb, gyümölcs-aromásabb bor illik hozzá.
Mégis, néhány alapelv: a fehér borok általában jobban illenek a sajthoz, mint a vörösek. Ugyanakkor a nagyon lágy sajtokhoz, például kecskesajtokhoz mégis vöröset ajánlanak a szakértők.
A nagyon sós sajtokhoz savanykás, például rizlingbort ajánlunk. Élhetünk az azonos régióból származó sajt és bor kombinálásával, így nagyot nem hibázhatunk, de kiindulhatunk a sajt íz-, aromavilágából és így kereshetjük a "nagy párosokat".
A könnyed friss sajtok - melyek lényegében érlelést nem kapnak - a könnyed, friss, üde, jó savszerkezetű, nem túl alkohol gazdag fehér és rosé borokkal társíthatók legjobban.
A nemes penésszel érlelt lágysajtok (camembert, brie és társaik) a könnyedebb, nem túl tanninos, inkább gyümölcsös jellegű vörösborokat szeretik.
A rúzsos bevonatú lágysajtok - melyek ízvilága erőteljesebb, markánsabb - testesebb, nagyobb formátumú, esetleg késői szüretből származó, érlelt fehér borokkal, vagy jól összeérett tanninú, gömbölyű vörösborokkal a legjobbak.
A félkemény sajtok mellé - érettségüktől és érleltségüktől függően - a közepesen testestől a korpulens nagy fehér borokig, vagy ízlés szerint esetleg vörösborokig többféle társítás lehetséges. Ez utóbbiak közül részesítsük előnyben az olyan legömbölyödött és csersavban nem túl gazdag, bársonyos vörös fajtákat, mint a pinot noir, merlot, kadarka, kékoportó.
A kecskesajtok jó savú, élénk, pikáns fehérborokkal, főképpen sauvignon blanc-nal, vagy szép roséval szeretnek a legjobban együtt lenni. Ha alaposan érlelt a kecskesajt - ez nálunk nagyon ritka - akkor nagyobb formátumú, testesebb fehérrel, esetleg könnyebb vörössel érdemes kísérni.
A kékpenészes rokfort típusú sajtok esetén többféle sikeres párosítás is lehetséges. Nagy formátumú, nagyon érett kerek vörösborok, vagy a kései szüretelésű természetes édesborok közül a nem túl édesek és jó savúak, pl. tokaji édes szamorodni, alacsonyabb puttony számú aszúk, aszú fordítás és hasonlók gyönyörű harmóniákra képesek. A márkás száraz (brut) pezsgő is szépen kíséri a legtöbb érlelt sajtfélét.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) évtizedek óta dolgozik a madarak és élőhelyük védelmén keresztül a természetért és az emberért. Az egyesületnek 10 000 fős tagsága, és országosan 31 helyi szervezete van.
Az idei szőlőtermés jónak ígérkezhet azokon a területeken, ahol nem hullott olyan sok csapadék, mivel ez a növény nem kimondottan vízigényes. A válság miatt viszont komoly gondok lehetnek az értékesítés körül. Az igazi vesztesei a válságnak a minőségi borok lesznek, mert a kereslet inkább az asztali borminőség felé tolódhat el.
Azt szokták mondani, hogy a szőlő gyökerei addig mennek le a földbe, amíg vizet nem érnek, akár három-négy méternél mélyebbre is lekúsznak.
A sziklásabb talajok esetén lehetnek érzékenyebbek a szőlőtőkék az aszályra. A ménesi borvidék gazdája szerint az idén nagyon jó volt a virágzás, a kötés annak ellenére, hogy a szirmok kibontakozását megzavarták az éjszakai lehűlések, volt amikor öt-hat Celsius-fok körülire süllyedt a hőmérséklet.
A gond inkább azon új ültetvényeknél jelentkezik, amelyeket nem locsoltak rendesen telepítés után. Erdélyben elég nagy területeket ültettek be uniós pályázatok segítségével szőlővel, azt pedig rendszeresen öntözni kell. A locsolás azonban óriási munka, egy hektáron több mint ötezer szőlőtőkét kell külön kezelésbe venni.
A bortermelők helyzetén nehezít, hogy miközben csökkent a kereslet, a szőlőterületeket ugyanúgy kell művelni, nem hagyható ki semmilyen munkafázis, s a szőlővédelmi permetszerek sem lettek olcsóbbak, sőt. Erdély és Románia szintjén minden egyes borász hasonló problémákkal küzd.
"A román borok iránt egyre nagyobb az érdeklődés külföldön" - mondta Ilie Sârbu mezőgazdasági miniszter azt követően, hogy kitüntetést adott át egy nemzetközi versenyen díjakat nyert bortermelőknek. Az elismerést többek között a Cotnari, Murfatlar, La vie, Domeniile Viticole Huşi, Vincon Vrance, Vinia, Zarea SA borok készítői kapták.