Tápanyagozzunk: EC és pH mérés

A maximális és minőségi termésmenyniséghez a tápanyag-utánpótlást is ésszel kell végezni, vagyis ismerni kell a növények igényét, a hiánytüneteket is fel kell tudni ismerni ahhoz, hogy megfelelően pótolhatóak legyenek. Ennek viszont van egy másik fontos lépése is: a kijuttatott tápanyag mennyiségének mérése.

Az EC és a pH méréséhez precíziós eszközök szükségesek. Na de miért is van szükségünk nekünk EC-t és pH-t mérni?

Először is tisztázzuk, mi is az EC-érték?

Az EC érték az oldatok elektromos vezetőképessége, vagyis ez kertészetre lefordítva azt jelenti, hogy mennyi oldott sótartalom van a vízben.

Az oldott sótartalom azt jelenti, hogy milyen ásványi anyagok és más elemek, vegyületek találhatóak meg az öntözővízben.

Milyen a jó öntözővíz?

Az a jó öntözővíz, ami a legkevesebb oldott anyagot tartalmazza, leginkább az esővíz felel meg ennek a kritériumnak. A fúrott kutakból és vízfolyásokból már egy magasabb EC értékű vizet tudunk csak nyerni, amelyek különböző, az öntözéshez nem kívánatos anyagokkal vannak dúsulva.
Míg az esővíz EC értéke 80-150 mikroSiemens értékű, addig egy kútvíz az 500-1500 mikroSiemensig is elmegy.

Miért fontos ez nekünk?

Azért, mert minél magasabb a kiindulási érték (vagyis az alap öntözővíz EC-je), annál kevesebb hozzáadott számunkra értékes anyagot tudunk feloldani ezzel a vízzel, anélkül, hogy az öntözendő növényt lesokkolnánk a magas oldott sótartalommal.

Van néhány olyan növény, mely a magas EC értékre érzékeny, ilyen például a paprika.

Mit kell tudni a pH-ról?

A pH egy dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságát) jellemzi. 

Egy 0-14-ig terjedő skálán határozzák meg a pH-értéket, ahol a semleges tartomány a pH7-es érték.

A lúgos a pH7.1-től pH14-ig, a savas a pH0-tól a pH6.9-ig terjed, természetesen fokozatosan az enyhén savas/lúgostól egészen a nagyon savas/lúgosig.

Miért van erre nekünk szükségünk a növénytermesztésben?

Többek között azért, mert a növények számára hasznos elemek, mint például a nitrogén, foszfor, cink, mangán, molibdén és a kálium stb. csak bizonyos pH-tartományban lesznek felvehetőek a növények számára.

Ez a tartomány optimálisan a pH5.5-pH6.5 között mozog, ekkor szívódik fel az összes elem a legjobban, tehát enyhén savas közegre van szükségünk.

De mit jelent ez, hogy erre van szükségünk a felszívódáshoz? A vízre vagy a talajra nézzük a pH értéket?

A válasz egyszerű: mindkettőre.

Ehhez viszont szintén precíziós eszközre van szükségünk, melyet első használat előtt kalibrálni célszerű.

Egyik ilyen általunk használt pH mérő a MILWAUKEE PH55 PH ÉS HŐMÉRSÉKLET TESZTER.

Mivel kertészeti alkalmazásban az eszközöket gyakran víz éri, így érdemes vízhatlant választani. Ilyen az általunk használt teszter is, melyet pár korábbi nem vízhatlan pH mérő előzött meg, több-kevesebb sikerrel.

A kerti tó vize pH10.6 és 24.5 C fok. Ez a pH nem ideális a benne található növényeknek, így pH csökkentésre van szükség.

Egy ilyen mérőeszköznél szintén előny, ha nagy kijelzőn láthatóak az értékek, könnyen leolvasható.

Hogyan mérjük a pH-t?

A folyadékok pH-ját mindig szobahőmérsékleten mérjük.

A forró folyadékok kárt tesznek a készülékekben, használhatatlanná válnak!

Kezdetnek mérjük meg a csapvizünk vagy öntözővizünk pH-ját. Vegyünk egy olyan poharat, amely legalább 5 cm magasságban tölthető és ebbe állítsuk bele a tesztert és kapcsoljuk be. Várjunk vele néhány másodpercet, amíg az érték stabilizálódik és olvassuk le az pH-értéket.

Jó esetben méri a közeg hőmérsékletét is.

Mit kell csinálni, ha magas a pH-ja az öntözővíznek?

Ha az a célunk, hogy optimális legyen a növények számára a kijuttatott víz és tápanyag pH-értéke, akkor érdemes korrigálni a pH5.5-pH6.5 tartomány közé a vizet. A mi esetünkben az öntözővíz pH-ja 7.2, vagyis túl lúgos az optimálishoz viszonyítva. Éppen ezért egy kis savat kell hozzátenni, mely lehet citromsav, aszkorbinsav, salétromsav, foszforsav, hogy néhányat említsünk.

Mi történik, ha túl alacsony a pH-ja az öntözővíznek?

Ilyen esetben valami lúgos kémhatású anyagot kell beletenni, mint pl. a hidrogén-karbonát.

Savanyú talaj esetében a pH-t javítani lehet mészporral, lúgos talajnál viszont savas öntözővízzel lehet ezt javítani, de folyamatos keverés mellett, aprónkénti adagolással kell kikísérleteznünk, hogy pontosan milyen mennyiségű savra is van szükség az öntözővíz pontos pH értékének beállítására.

Tapasztalatunk az, hogy 200 liter öntözővíz 1 egész pH-val csökkentése 50 cm3 citromsavval megoldható. A citromsavat a növények felhasználják a citrátkörben, tehát tápanyagként is hasznosul.