Kertportal A rezisztenciára nemesítés, mint a védekezés leghatékonyabb és a termelők számára legolcsóbb módja, tulajdonképpen folyamatos „versenyfutás” a nemesítők és a kórokozók között, melyből hol az egyik, hol a másik kerül ki győztesként. A nemesítés során többféle megoldás is kínálkozik.
Folytatni az újabb hatékony génforrások felkutatását és azok beépítését a hazai adaptálódott fajtákba, és/vagy növelni a rezisztencia tartósságát – például több hatásos rezisztenciagén egy búzafajtában törté- nő „halmozásával” és az ún. nem rasszspecifikus rezisztenciagének (pl. Lr34) használatával. Miután a rezisztenciagének átvitelének hagyományos módja meglehetősen nehéz és hosszú folyamat, nagy segítségére lehet a nemesítőknek az új molekuláris módszerek nemesítésben történő felhasználása, amellyel jelentősen rövidíthető a rezisztens fajták létrehozásának ideje. Egy-egy hatékony rezisztenciagén beépítése jelentős terméstöbbletet és főként termésbiztonságot jelent a termelők számára. A termelők közt sokáig népszerű GK Garaboly fajta, amely elismerésekor kb. 5 %-ban fertőződött vörösrozsdával, idővel fogékonnyá vált feltehetően az új, virulens rasszok megjelenése miatt.
Agrotechnológia
A búzarozsdák okozta fertőzé- sek megfelelő agrotechnikai mű- veletekkel is csökkenthetők vagy akár elkerülhetők. A védelem érdekében a búza esetében nagyon fontos a vetésforgó betartása – lehetőség szerint el kell kerülni a gabona előveteményt – és az optimális tápanyagellátás biztosí- tása. Fontos az optimális vetésidő megválasztása. Az uredospórák terjedésében, illetve áttelelésében az árvakelésű gabonák is „segítenek”, amit a talajba történő aláforgatásukkal lehet megakadályozni. Napjainkban az éghajlatváltozás miatt előtérbe kerültek a szántás nélküli magágykészítési módok, amelyek a csapadék megőrzését szolgálják. Ez azonban számos nö- vénykórtani problémát idézhet elő az árvakelések révén, amelynek megoldása csak vegyszeres védekezéssel lehetséges. Miután a rozsdagombák a fűfélék számos faját megbetegíthetik a ruderális területek megfelelő gondozása is elősegíti a rozsdagombák elleni védekezést.
Vegyszerrel is lehet…
A termés mennyiségének és minőségének megőrzéséhez a termesztési technológia egyik eleme a vegyszeres védekezés alkalmazása a kórokozók ellen. A használatban lévő fungicidek általában kiváló védelmet biztosí- tanak a rozsdagombák támadása ellen, azonban hatékonyságukat a permetezés idejének megvá- lasztása jelentősen befolyásolja. A vegyszeres védekezés számának és időpontjának megválasztását nem csak a rozsdagombák megjelenése határozza meg, hiszen korai időszakban (szárbaindulás) a lisztharmat, illetve a levélfoltossá- gok is jelen vannak, amelyek ellen hatékonyan akkor tudunk fellépni, ha elvégezzük a korai állománykezelést. A második permetezést a jelenlegi gyakorlat általában a virágzás időpontjára teszi, amikor a rozsdagombák általában még nem okoztak jelentősebb mértékű fertőzést, így az asszimilációban legfontosabb szerepet játszó zászlós levelet is meg tudjuk védeni a fertőzéstől, és összeköthető a fuzárium gomba elleni védekezéssel. Nem általánosan elterjedt még egy harmadik védekezés beiktatása, mivel az évjáratok között lényeges a különbség. 1999-ben és 2010-ben nagy szükség lett volna a háromszori védekezésre. A 2012-es évben viszont még a kétszeri védekezés költségének a megtérülése is kérdéses volt. Ezért a védekezé- sek számának meghatározásakor feltétlenül szükséges a termesztett fajta ellenállóságának, a helyi körülmények (elővetemény, kórokozó populáció, időjárási körülmények stb.) ismerete, amelyek jelentősen befolyásolhatják az ezzel kapcsolatos döntéseket. A gyakorlatban a búzarozsdákkal szembeni védekezés azonban akkor lesz igazán eredményes, ha a felsorolt védekezési lehetőségeket együttesen alkalmazzák a bő termés és a kiváló minőség elérése érdekében
