Kertápolás más szemmel


Kertápolás más szemmel
Valójában milyenek, mikre képesek a növények?

Legyen szó dísznövényekről vagy haszonnövényekről, előbb vagy utóbb találkozunk olyan helyzetekkel, melyek arra ösztönöznek minket, hogy cselekedjünk. Vannak, akiknél a tetvek, vannak, akiknél a gombabetegségek okoznak fejtörést, akár éveken át. Szakirodalomból, internetről, ismerősöktől sok ötletet kapunk. Azonban így is akadnak olyan információk, amikért tovább kell kutatnunk…

Az elmúlt években számos régi és új kutatásra is fény derült a növényekkel kapcsolatban, melyek igenis lényegesek ahhoz, hogy megértsük őket és tudjunk nekik segíteni. Fontos, hogy érezzük és tisztában legyünk azzal, valójában mire képesek és mivel tudjuk erősíteni őket vagy éppen mi az, amivel ártunk nekik.

Az 1960-70-es években az Egyesült Államokban kutatók kísérleteik során a növényeket EKG és EEG műszerekre kapcsolták. A növények nemcsak a környezetükben történt eseményekre reagáltak érzékenyen, az emberek gondolatait, érzéseit is képesek voltak felfogni. Az ellenük irányuló fenyegetés szintén erőteljes elektromágneses reakciót váltott ki a növényekből.

Többen is beszámoltak arról, hogy új növényüket a lakásuk olyan pontjára helyezték, ahova nem igen jártak, csak mikor eljött az öntözés ideje. Idővel ezek a növények sárgultak vagy nem hoztak újabb virágokat. Mikor magukhoz közelebb helyezték őket, ez megváltozott, újra erőre kaptak.

A gyepszőnyeg a lerakása után rendszeres ápolást és gondozást igényel. Akik maguk végzik ezt a munkát, tudják, szinte mindig észrevesznek egy „furcsa” foltot a füvön, rosszabb esetben küzdenek a gombabetegségekkel. Vannak, akik egy-egy túlöntözés miatti következményekkel szembesülnek. Minket is rendszeresen hívnak a kerttulajdonosok, hogy mit kellene tenniük, elkezdett sárgulni gyep. Azonban egy kedves házaspár kertjében másfél éve semmilyen betegsége nem volt! Mi lehet az oka? Mit csinálnak másképp? Rendszeresen sétálnak a kertjükben, beszélnek a növényeikhez, odafigyelnek arra, mit adnak nekik. Vegyszermentesen és szervestrágyákkal ápolják őket.

 

Ezek szerint a növények is érző lények? Kutatások is bebizonyították, hogy látnak, hallanak, éreznek, kommunikálnak is; legalább húsz érzékszervvel rendelkeznek. Az egészséges növények egymással is tudnak kommunikálni. Szólni tudnak egymásnak, ha éppen egy támadó ellenség közeleg, így meg tudják védeni magukat. Azonban, ha a növényeket vegyszerekkel, műtrágyákkal kezeljük őket, süket-némákká válnak.

 „Ha ismerjük a növényvilág képességeit, ha elfogadjuk, hogy van érzelmi életük, és elismerjük szükségleteiket, akkor lépésről lépésre meg kell változnia a növényekkel való bánásmódunknak is.” Peter Wohlleben

Nézzük, mit tehetünk. Nagyon lényeges, hogy csakis szerves eredetű trágyát használjunk. Legyen az gyepfelület, növényágyás, vagy dézsás növény, kerüljük a műtrágyák és a nem természetes alapanyagú tápoldatok használatát. Lehet az lótrágya egy közeli istállóból vagy zsákos, granulátum formájú szervestrágya is. A műtrágyák savanyítják a talajt, nehézfémeket és esetenként más szennyező anyagokat is tartalmaznak. Fontos, hogy keressünk olyan módszereket, melyekkel minimalizáljuk, majd idővel abba is hagyhatjuk a vegyszeres permetezéseket. Sokan mondják, hogy ilyen nincs. Véleményem és tapasztalatom az, hogy először próbáljuk ki az adott módszert, majd a tapasztaltakkal döntsük el, hogy az működik-e. Amennyiben igen, akkor azt tudjuk alkalmazni, amennyiben nem, keressünk tovább. Egyre több lehetőség van, legyen szó ragacsos lapokról, növénykondícionálókról vagy  a természetes ellenségek odavonzásáról, mind elkerüli a mérgező vegyszerek használatát.

Amit nagyon lényegesnek találok: nézzünk a növényekre más szemmel. Értelmes és intelligens élőlények, becsüljük és szeressük őket!