Házi kertben rengeteg gyógynövényt termeszthetünk. Kezdve a fűzernyövényektől a gyógyteákig.
Egy pár példának: Borsmenta, Fodormenta, Citromfű, Kakukkfű, Mustár, Koriander, Oregánó, Bodza, Stb.
A gyógyteák nagyon drágán szerezhetők be. De ha megtermeljük magunknak akkor minimális költséggel az egész családot elláthatjuk finom egészséges teával. Nem ördöngösség a termesztésük. Én évek óta foglalkozom vele. Ha beteg a család ebből készítek teát. A háziorvosunk is hál istennek vevő a természetes gyógymódokra és mindig megmondja miből főzzek teát ha beteg a gyerek.
Rengeteg olyan növény van sok kertben amit nem is kell telepíteni, ilyen például a bodza. Használható a virágja teának, az érett bogyója szárítva teának, bogyójából vitamin dús lekvárt és szörpöt főzhetünk. A virágjából frissen kellemes üdítő ital készíthető. De még a borkedvelőnek is ínyencséget nyújt. Lehet a friss virágból és lehet a bogyóból is bort készíteni.
Hamarosan felteszek pár növény termesztéséről és hatásáról olvasni valót.
Lajos Andrea
A borsmenta az egyik leggyakrabban használt gyógy és ízesítő növény. A borsmenta 60-80 cm magasra növő csak a csúcsán elégazó növény. Szaporítani sarjakkal lehet, mert a borsmenta maga hibrid növény és csak kevés és rosszúl csírázó magot ad. Telepítéshez kell kérni valakitől sarjat, de javaslom a közértekben bevásálló központokban kapható cserepes növényt is . Ha cserepest veszünk akkor a következő évre szaporodik úgy el, hogy legyen sarjunk szaporítani.
Legjobban a menta a tápanyagban gazdag, laza homok, barna homok, öntés és tőzegtalajok a legalkalmasok. De tulajdonképpen ha biztosítjuk neki a megfelelő mennyiségű tápanyagot é vizet akkor bárhól termeszthető.
A talaj előkészítésekor használjunk istálótrágyát, és olyan műtrágyát ami tartalmaz nitrogént, foszfort és káliumot. Ilyen kapható bióban is. A sarjakat telepíthetjük ősszel október-november, vagy tavasszal február március. A tavaszi telepítéssel kivédhetjük az első télen keletkező fagykárokat. Így modjuk kéthéttel később lesz vágható. Gondoskodni kell az állomány gazmentesen tartásától, jól hoz sarjakat, ezekkel szaporodik, tulajdonképpen ha egyszer valaki mentát ültet a kertjébe csak kapával tudja kiírtani mert gyorsan elszaporodik. 70 cm sortávval kell 12-15 cm széles barázdákat húzunk és ebbe fektetjük a 10-30 cm sarjakat, vagy a vásárolt növényeket. Jól beöntözzük. Az egész tenyész időszak alatt folyamatosan kell sekélyen kapálni vigyázva a terebélyesedő sarjakra nehogy megsértsük őket. Jó vízellátású talajon érzi magát a lejobban. Régebben a paraszti kertekben a kút körül volt a menta ületetve mert itt állandóan nedves volt a talaj.
Betegsége a menta rozsda, fertőzés tünetei, a levelek fonákján, majd a száron is megjelenő sötétbarna rozsdafoltok. A fertőzött levelek nem használhatók. Csapadékos időjárásnál van erre esély. RFozsda elleni permetező szert használjunk. A növényeket az tanácsolom a permetezés után pár nappal vágjuk le és dobjuk a komposztra mert a fertőzőtt levelek nem használhatók, így a növény pár nap után dúsabban kihajt.
A növényeket a bimbók megjelenése előtt kell levágni, 5-6 cm tarló meghagyásával. A legjobb betakaritási időpont a reggel 9 és délután négy óra között. Ekkor a legnagyobb a növények illóolaj tartalma. De a legnagyobb olajtartalmat akkor érhetjük ha a növényeket nem vágjuk le pár napig, hanem alulról kezdve naponta szedjük le a levelekt és végül a csúcs hajtást. Így erőteljesebb ízt és hatóanyagot érhetünk el. Csak ezután vágjuk le a kopasz szárat. A növényeket belocsoljuk, párnapután újra hajt és bokrosabb lesz. A leveleket még azon frissiben lekell szedni a szárakról mert később már a fonnyatt levelekt nehéz leszedni. A leveleket 3-5 cm vastagon szétterítjük és száraz hűvös helyen szárítjuk. Vigyázzunk a levelek ne nyomódjanak mert a levelek megbarnulnak.
A borsmenta főleg tea növényként ismert. Konyhai fűszerként alig ismert de a mediterrán és arab konyha elengedhetetlen fűszere.
Teája használható: emésztési zavaroknál, felfúvódásnál, meghüléses betegségeknél, és nyugtató hatása is ismert.
Lajos Andrea
A fodormenta termesztése hasonló a borsmentáéhoz. A fodormenta 40-50 cm magas, fodros leveleinekről és köményre emlékeztető illatáról ismerhető fel. Jniustól augusztusig virágzik. A fodormenta talaj, klíma, tápanyag tekintetében ugyan az mint a borsmentáé. Betegségeis ugyan az. A fodormenta kissé elenállóbb mint a borsmenta így az árnyékosabb helyeken is termeszthető.
Felhasználása elsősorban kozmetikai és élelmiszeripari. De teaként is használható csak erőteljesebb ízű társánál.
Lajos Andrea
JoBarath elnézést kérek nem írtam ki teljesen és pontosan a nevét.A borsmenta fűszer- és gyógynövény. Népies neve: borsos menta, angol menta, mithen menta. Tehát a két menta egy és ugyan az.
Termesztett növény, amely a vízi menta és a zöld menta kereszteződéséből létrejött hibrid növény.
A drog elsősorban simaizomgörcs-oldó hatású. A hatáshordozó vegyületek közé tartozik az illóolaj, de a flavonoidok is részt vesznek. A drogból előállított teát főleg görcsoldásra, felfúvódásoknál alkalmazzák, egyéb drogokkal együtt nyugtatóként is.A növény teljes föld feletti része fűdrogként, vagy a növény lemorzsolt levele levéldrogként hat.
A növény hatóanyagai:
Mentoltartalmú illóolaj, cseranyag, keserűanyag, nikotinsav, kávésav, rozmaringsav,
klorogénsav, polifenolok, mentilacetát, menton nevű keton, zazmon.
Ezen anyagok hatása miatt nem adható kisgyerekeknek.
A tea túladagolása hasmenést okozhat.
A teához nagymennyiségű zöldség és gyümölcsételek fogyasztása javasolt. Kisgyermekeknek nem adható!
Gyerekeknél, főleg csecsemőknél tilos mentoltartalmú készítményeket alkalmazni, például orrkenőcsökben, mert nehéz légzést, légszomjat okozhat. A mentatea érzékenyebb egyéneknél mentoltartalma miatt gyomornyálkahártya-gyulladást okozhat és csalánkiütés is jelentkezhe.Lajos Andrea
Jobarath jó, hogy így tettél fel kérdést mert az idő hiánya miatt lemaradt pár dolog. Még egy kis adalék a mentához. Nem ajánlott hosszabb ideig folyamatosan inni mert káros lehet a szervezetre. Kúraszerű alkalmazása javasolt. Beteszek ide egy cikk idézetét ami egy kutatásról ír, a férfiak számára milyen károkkal jár a folyamatos menta fogyasztás. Ez nem csak a teára vonatkozik hanem más menta készítményekre is.
A borsmenta hatása a tesztoszteron szintre:
Sok növény gyakorol kisebb-nagyobb hormonális befolyást szervezetünkre, amely hatás időnként kedvezőtlen. A borsmenta (Mentha piperita labiatae, Mentha spicata labiatae) emésztést (epetermelést) segítő hatása és az íze miatt széles körben használt gyógynövény. Az M. piperita fő hatóanyaga a mentol, míg az M. spicata növényé a carvon. Az iszlám országokban széles körben elterjedt a mentatea fogyasztása, a kutatók pedig, miután a tea fogyasztásával összefüggésbe hozható libidó csökkenést tapasztaltak embereken, megvizsgálták hatását a plazma össz-tesztoszteron, LH és FSH szintjére, továbbá a here szövettani elváltozásaira. Azon a területen, ahol a megfigyeléseket tették a Mentha spicata labiatae növény teaként való használata is elterjedt, ezért mindkét növény hatását vizsgálták.
A borsmenta kedvező hatású az emésztésre, sok emésztést segítő készítmény tartalmazza, de tudnunk kell, hogy nagy mennyiségben kedvezőtlen hatásokat fejt ki a férfiak hormonszintjére. Az FSH és LH szint emelkedése a herében kifejtett hatásra utal mindkét növény esetében, tehát a tesztoszteron termelés károsodására, amit a spermiumképzés zavarai is kísérnek, elsősorban a Mentha spicata labiatae növénynél. Nem ismert a pontos hatásmechanizmus, nem tudjuk, hogy rágók, gyógyszerek, gyógyteák ízét és kedvező hatását adó borsmenta mely hatóanyaga károsítja a tesztoszteron képzést és spermiumtermelést, de annyi bizonyos, hogy nagy dózisait - különösen a teaként - érdemes elkerülni.
Publikálva: "Effects of peppermint teas on plasma testosterone, follicle-stimulating hormone, and luteinizing hormone levels and testicular tissue in rats", Urology 64: 394-398, 2004.
Kutatók: Mehmet Akdogan, Meltem Ozguner, Ahmet Kocak, Meral Oncu, and Ekrem Cicek
Lajos Andrea
Kedves Jobarath! Ezen a linken olvashatod a teljes cikket a menta károsító hatásáról a férfiakra.
http://www.tesztoszteron.hu/emagazin_01_18_mcx_129_tudomany_vilaga.php
Lajos Andrea
Anice (Olaszország)
Az ánizs néven ismert növény botanikai szempontból rokon a köménnyel, tehát a római köménnyel, a kaporral és az édesköménnyel is. Az aromás, ovális kis növénymag legrégebben alkalmazott fűszerünk. A világ számos pontján termesztik, eredetileg a Közép-Keleten és a Földközi-tenger keleti szigetein volt honos. A rómaiak hozták el az ánizst Toszkánába. A középkorban az ánizs termesztése Európa szerte elterjedt. Angliában a XIV. században lett népszerű, feltehetően legkésőbb a XVI. század közepén már számos konyhakertben felbukkant. A magot az első telepesek vitték magukkal Amerikába, ahol a shakerek (vallási szekta) gyógynövényként termesztették.
A rövid száraz, érett oszlótermését (mag) használják.
Az ánizst mindig is kedvelték emésztést elősegítő hatása miatt. Az ókori Rómában gyakran szolgáltak fel a nehéz ételek elfogyasztása után ánizzsal készített tortát. A középkorban szintén az emésztés elősegítésére kandírozott ánizsmagokat ettek. Indiában mind a mai napig egész ánizsmagokat rágcsálnak az emésztés megkönnyítéséhez és a légutak felfrissítéséhez. Hasznos tanács: Ha csuklik, rágcsáljon el néhány ánizsszemet, és igyon rá egy pohár vizet.
A kutyák különösen kedvelik az ánizs illatát, ezért az agárversenyeken szívesen alakítanak ki ánizsnyomot.
Kenyerek és sütemények, ostyák, édességek, befőttek, húskészítmények ízesítésére használják.
Lajos Andrea
Ánizs
Más néven: ánizsmag, bécsi kömény, kenyérmag, illatos ánizs, ánizsmag, közönséges ánizs.
A petrezselyemfélék családjába tartozó (ernyősvirágzatúak) ánizs délnyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában honos, már az ókoriban ismerték a gyógy- és fűszerhatását.
Nedvességet és meleget kedvelő, 0,5 m magas, egyéves, lágy szárú növény. Finoman barázdált és szőrözött, egyenesen felálló szárán három különböző alakú levél található.
A drog a termés, amely fordított körte alakú, kerek tojásdad alakú, oldalról egy kicsit összenyomott. Az ánizs magjának édeskés, édesgyökérre emlékeztető aromája van. A jó árú színe zöld, a sárga szín gyengébb minőséget jelent. Hatóanyaga: illóolaj, zsíros olaj, sók, ánizs aldehid, stb. Elsőrendű köptető, görcscsillapító. Mandulagyulladás ellen a zsálya és borsmentával kevert teafőzete jó eredménnyel alkalmazható.
1305-ben az angolok megvámolták az ánizsmag kereskedelmet, hogy abból fedezzék a London Bridge javítási költségeit. Nagyon népszerű ízesítő az angoloknál, IV. György király ruháit annakidején ánizsmaggal illatosították. Az ánizs az egyik legrégibb termesztett fűszernövényünk, már az egykori egyiptomiak, görögök és rómaiak is ismerték. Az idősebb Plinius azt állította, hogyha ánizsmagot tesznek a párna alá, akkor az megvéd a rossz álmoktól. Az ánizst, mint ételízesítőt a középkortól használják. 1619-ben a virginiai parlament elfogadta azt a törvényt, hogy egy családnak, minden évben, legalább 6 tő ánizst kell termelnie.
Lajos Andrea
Idén rengeteg oregánót és bazsalikomot ültettem magról, de egyelőre egyik sem kelt még ki.......kicsit dühítő...vajon miért?
A magok frissek voltak elvileg. Rendszeresen kapnak vizet és gyakorlatilag mindent jó csináltam....vagy mégsem?
Topor Erika okleveles kertészmérnök
Erika írta:
Idén rengeteg oregánót és bazsalikomot ültettem magról, de egyelőre egyik sem kelt még ki.......kicsit dühítő...vajon miért?
A magok frissek voltak elvileg. Rendszeresen kapnak vizet és gyakorlatilag mindent jó csináltam....vagy mégsem?
Bocsi de csak most láttam,hogy kérdeztél.
A bazsalikom úgynevezett fényen csírázó növény, vagy közvetlenül a talaj felszínre vetjük vagy csak egy nagyon vékony réteg földdel takarjuk be. A keléshez a 18-20 fok állandó hőmérséklet és sok fény szükséges elég lassan csírázik. Az állandó meleg kell neki éjszakára le kell takarni egy nejlondarabbal és reggel levenni róla, fontos, hogy állandóan nedves legyen a földje. Most már napközben kiviheted a napra csak folyamatosan nedves legyen a föld, éjszakára vidd be melegbe. Megindult a csírázás azóta esetleg? Mikor vetetted?
Lajos Andrea
Azt hiszem már tudom mi lehetett a baja. Megfázhatott. Nem takartam le éjszakára. A magok frissek voltak az tuti. Egy kerétszeti kiállításon vettem ezévben. Tehát tavalyi magok elvileg. ....ha csak be nem csaptak....
A csírázás nem indult el azóta sem, úgyhogy veszek megint magocskákat, és elvetem bent a lakásban egy cserépben, és majd ha tűzdelés után járok, akkor kiültetem, hogy még idén legyen a kertben.
Topor Erika okleveles kertészmérnök
Javasolni tudnám, tekintettel az utóbbi időben egyre különösebb időjárásra, hogy növényeinket elég korán, fóliasátorba kell vetnünk. Ez a tavasz is nagyon kevés csapadékot hozott, s lehet a nyár is meleg lesz. A fólia öntözése olcsóbb, mint a szabadföldi locsolás, s erős gyökérzetű palánták már jobban elviselik a nyári időszakos szárazságot.
A fényben csirázó mag sem azt jelenti, hogy tegyük tűző napra, hanem a nyirkos föld tetejére szórva biztosítsunk számukra szűrt fény.Természetesen igényli a párás, állandó, kb 20-24 fok meleget. A fólia előnye, hogy bármikor vethetünk, s cserépben tartva télen is friss fűszernövényeink lehetnek.
Igaz,a fóliasátor kicsit költségesebb, de talán megtérül. Utalnék itt Olaszországra, ahol bizony a citrom is 'megsült',pedig az EU szakemberei előre figyelmeztették őket erre a veszélyre. Ma már rabichálóval védekeznek a napsugár káros hatása ellen.
Én személy szerint nem értek egyet avval, hogy fóliába vigyük a növényeinket mert így olcsóbb a locsolás és bármikor vethetünk. A fólia beruházása nem éppen olcsó, egy jó minőségű fólia ami nem megy tönkre egy nyár alatt az nem éppen olcsó, a váz úgyszintén, kell árnyékoló háló és még sorolhatnám. A költségei megnövelik a termelést, a nyári viharoknál jégeső, szélvihar elég nagy kárt tudnak tenni benne. Ezt látom az itt termelő gazdáknál, most is szitává luggatta a fóliákat a jég,pedig "csak" borsónyi és két centis esett!
A költségek növeléséhez hozzájárul a többlet kiadás a növényvédőszerek alkalmazásával. Mivel a fóliasátrakban több a kártétele a lisztecskének, tetveknek szívó kártevőknek és a leginkább a fokozott pára és meleg miatt a gombás megbetegedéseknek. Egészségünk érdekében éppen a növényvédőszerek mérséklése volna a célravezető és nem fokozása.
Szabadföldön való termesztést is meglehet oldani úgy, hogy a locsolás célirányos és hatékony legyen, pl. csepegtető öntözéshez szalaglefektetése. Ez csak egyszeri befektetés nem kell évente újat venni és ez igazán megtérülő kiadás. Míg a fóliát cserélni és javítgatni kell. Aki termel annak ez százezres kiadásokat jelent. Ismerem az ezzel járó gondokat hisz olyanok között élek akik ezzel foglalkoznak, sajnos kényszerűségből voltak kénytelenek átállni erre a termesztési módszerre, mert a külföldről behozott sokszor silányabb árú miatt a szabadföldön termelt termékeket nem tudták már olyan áron eladni.
Kiskertekben sem olyan hatékony már mint amilyen régebben volt esetleg. Manapság a fólia alatt termelt zöldségek nem sokkal vannak előrébb a szabadföldinél mivel a hőmérséklet emelkedik. Azt meg, hogy valaki fűtse a fóliát és így korábban vessen fölösleges anyagi kiadás.
Lajos Andrea
Kedves LajosAndrea!
A jégverés a szabadföldi termesztésben is teljes pusztítást okoz, míg a fólia cserélhető, de a termesztett növény nagy része legalább megmarad. A fólia is szellőztethető,így a vegyszeres kezelés sem indokolt, viszont a felszíni nedvesség megmarad. Gyógy,-és fűszernövények esetén a cserépbe vetett növényeink pl télen is szép dísze lehet konyhánknak, elajándékozható a felesleg. Természetesen én nem hektáros fóliázásról írtam, hanem az egyszerű és olcsóbb kivitelezésű foliázásról, mert pl a Hajdúságban áprilisban vetett borsó csak most kezd sorjázni, hiszen a felszíni talajréteg 2 hónapig egy csepp vizet sem kapott. Házikertben, ami nagyon sokunknak csak ennyi van, nagy gond, hogy nincs ásott kút, s eső hiányában még hordókban gyűjtött vizzel sem locsolhatunk. Marad a kemény csapi víz, ami pár nap állás allatt ugyan lágyul valamellyest, de nagy mennyiség esetén nem csupán a vizet kell fizetnünk, hanem a csatornázási díjjat is. Akkor inkább választok egy 3X4 méteres kis fóliát, s a palántákat ültetetem szabad földbe, melynek erősbb gyökérzete már elviseli, vagy épp el is éri a mélyebb rétegű, számára elégséges nedvességet. (Hozamnövekedés.)
A nagyüzemek esetén is változtatni kell, hiszen az Eu mezőgazdasági szakemberei már több éve jelezték hazán felé is, hogy az aszálykár esetére nem tudnak pénzt biztosítani. S bár tervben elkészült a Vásárhelyi program is, de ennek megvalósítása tudtommal nagyon lassan halad.
S lassan csak folyóvizeink használhatók csatornázásra, mert a fúrt kutak is kiszáradnak.
Nem 'most cslekedj' fóliázásra gondoltam, hanem a jövőn függ lassan attól, hogy zöldséget, almát exportáljunk, vagy épp másusban lefut a dinnyeszezon, s az almát,körtét a Baltikum országaiból importáljuk.
Eljöhet még az az idő is. Erika fűszernövényei pedig kikelnének egy kis fóliában, s legalább nem lenne kudarcélménye, hogy nem sikerült a vetés. Kis fóliát egy ponyva is megvédi a jégveréstől.
Az Aloe (Aloë) nemzetség 250 faja, Afrika száraz részein él, de többet közülük más földrészekre is behurcoltak, gyógy- vagy dísznövényként termesztenek. Változatos megjelenésű nemzetség, a szár nélküli pozsgás levelű fajok mellett félcserjék, cserjék és fák is megtalálhatók közöttük. Közös jellemzőjük az egyoldalú, sokvirágú fürtös virágzat, melynek virágai gyakran bókolók.
Jellemzése:
Az Aloé Vera évelő növény, virágai sárgák. Húsos, pozsgás, lándzsa alakú levelei 50 cm-re is megnőhetnek, az egész növény magassága 120 cm lehet. Kizárólag leveleit használják gyógyászati célokra; a levelek egyes részeit más és más célra hasznosítják. Az a sűrűn folyó, kocsonyás nedv, amivel az Aloé Vera-t leginkább azonosítani szokták, a növény leveleinek belső részéből származik. A levél szerkezetében, a legkülső rétegek és e között a kocsonyás rész közötti sárgás, keserű ízű lé szárításával nyerik az aloé latexet (tejnedvet). A kereskedelemben ezt aloé hepatica vagy aloé barbadensis néven hozzák forgalomba. (Utóbbi nem azonos az Aloe barbadensis Mill. nevű fajjal).
Gyógyhatásai
Az Aloe verát ősidők óta használják gyógyításra. Évezredeken átívelő karrierjét annak köszönheti, hogy számtalan betegségre, bőrelváltozásra és emésztőszervi problémára sikeresen alkalmazható. Napjainkban a világ számos országában termesztik, olyan helyeken, ahol az éghajlat alkalmas a szabadföldben való nevelésére. A szukkulens növények közé tartozik.
Az Aloe Vera legfontosabb tulajdonságai:
immunrendszer regeneráló
méregtelenítő
gyulladáscsökkentő
vírusellenes, baktériumölő, csíraölő, gombaölő
összehúzó hatású
fájdalom csillapító
nyirok, emésztés serkentő
meggyorsítja a gyógyulási folyamatot (fekély, égési sérülések, fagyásos sérülések esetén),
serkenti a hámosítást, a bőr regenerációját.
Aloé latex:
Az Aloe latex, aloin tartalmú cellulóz bőrszövetben van esetenként súlyos hasmenést vagy görcsöt is okozhat.
Az Aloe latex sárga színű, szúrós szagú, nyúlós állagú anyag, amely az alatta levő áttetsző gélről lemosható, a legtöbb táplálék-kiegészítőben nem fordul elő.
Terhes nők esetén az aloe latex alkalmazása kerülendő, mert méhösszehúzódást, vetélést vagy koraszülést okozhat.
Az aloe latex nem javasolt emésztő-szervrendszeri megbetegedések, bélelzáródás, vagy nem tisztázott eredetű hasi fájdalom esetén.
Aloé nedv:
Antibakteriális hatású, alkalmas bakteriális fertőzések megszüntetésére a vastag-és vékonybélben. Szintén hatásos gyomorfekély esetén, mivel csökkenti a fekélyt okozó gyomorsav termelődését.
LajosAndrea hozzácsatolta az alábbi képet:
[12.31Kb]
Szerkesztette: LajosAndrea - 22-06-2009 12:47
Lajos Andrea
Az Aloé Vera saját otthonunkban:
Az Aloé Vera kis igényű, szerény növény, melyet probléma nélkül nevelhetünk magunk is. Így szükség esetén mindig van kéznél egy friss levél, mellyel a bőr leégése vagy sérülése esetén elsősegélyt nyújthatunk. Ahhoz azonban, hogy a gyógynövény hatóanyagai beérjenek, legalább ötéves kort kell elérnie.
Igényei:
Trópusi vidékeken honos növény, a mi éghajlatunkon nem télálló. A legalacsonyabb hőmérséklet, amit még károsodás nélkül elvisel 5 °C. Fényigényes növény, nyáron szabadban tartható ám nem ajánlatos tűző napra kitenni, mert a levél üde zöld színe megbarnul. Ezért nyáron, ha kint szeretnénk tartani, inkább félárnyékos helyre tegyük, vagy olyan fa alá, ahol szűrt napfényt kaphat. Nagyon jó vízgazdálkodású talajt kíván, ami azt jelenti, hogy a talaj szerkezete laza, levegős jó vízáteresztő képességű, öntözés után nem tocsog, hanem a felesleges vizet átengedi. A növényünk alatt ne álljon tálkában a víz, a cserépen átfolyó vizet feltétlenül öntsük ki a tálból vagy kaspóból! Szabadban tartva rendszeresen, de ne túl gyakran öntözzük. Azt hogy pontosan hány naponként adjunk vizet a növényünknek, nem lehet szabályba foglalni. figyeljük a földjét, hogy ne legyen állandóan nedves, viszont ha a földje elválik a cserép oldalától akkor itt az ideje az öntözésnek! Maga a növény is "árulkodik" arról, ha kevés neki a víz: a leveleinek a tapintása nem kemény, ruganyos, hanem puha és benyomható a levélszövet. Természetesen, akinek nincs módja nyáron szabadba tenni a növényt, ne csüggedjen el, egy világos szobában szintén szép nagyot tud nőni egy nyár alatt. Ha déli szobába tesszük, ne tegyük nyáron az ablak közvetlen közelébe, mert az üvegen áthatoló napsugaraktól ugyanúgy megbarnulnak a levelek, mintha kint hagynánk az udvaron, a napon. E sorok írójának az a tapasztalata, hogy nem csak dísznövényként, hanem gyógyszernövényként tartva szerencsésebb a lakásban hagyni nyáron, mert jobban használhatók a levelek gyógyításra, sebkezelésre.
A téli tartása:
Télen van a növény nyugalmi időszaka, ekkor világos és lehetőleg viszonylag alacsonyabb hőmérsékletű helyre tegyük.16-18 °C a legideálisabb. Ám ha a lakásunkban melegebb van, akkor feltétlenül világos ablak közelébe helyezzük a növényünket, mert a sötét meleg helyen a levél szövetei megnyúlnak, világoszöld gyenge hajtásokat fog hozni. Ha párás a lakás, akkor nagyon ritkán; 2-3 hetenként elég öntözni. A szárazabb klímájú lakásokban sem kell 10-15 napnál gyakrabban öntözni télen. Télen is vigyázzunk a pangó vízre, mert a gyökerek nem kapnak levegőt a vizes talajban.
Házi szaporítása:
A növények már fiatal korban jól sarjadnak, a sarjak leválasztásával azonban érdemes várni addig, amíg a szaporulat mérete eléri a 10-15 cm-t. Ekkor borítsuk ki a cserépből a növényt, óvatosan szedjük le a földet a gyökeréről és keressük meg a sarj eredési helyét. Éles késsel válasszuk le az anyatőről és megfelelő laza, nem túl kötött és szellős talajba ültessük el a növényeinket. Természetesen nem kell feltétlenül leválasztani a sarjakat az anyatőről, hiszen egy csoportban is szép díszei a lakásnak. Viszont ekkor arra ügyeljünk, hogy elég széles cserepet válasszunk a növényünknek! Általában elmondható, hogy nem nevel nagy gyökérzetet, nincs szükség mély ún. pálmacserépre az átültetéskor, inkább tálszerű; nagy átmérőjű laposabb edényt válasszunk neki. Ne sajnáljuk jó földbe ültetni, a kertben szedett föld nem valószínű, hogy jó lesz neki. A boltban vásárolt földek közül olyat válasszunk, aminek laza a szerkezete, és egy kis finom sódert keverjünk a tőzeges földhöz, mert akkor nem fog összetömörödni a gyökerénél a talaj. Forrás: Aloe Vera Centrum Bt
LajosAndrea hozzácsatolta az alábbi képet:
Az Aloé barbadensis Mill. (Miller nevű botanikus után) latin neve Aloé vera, azaz "igazi aloé". Mindkettő azonos növényfaj.
Egyébként a kb 250-300 aloé fajból csak az Aloé ferox, Aloé arborencens, Cap aloé és az Aloé Barbadensis Mill. (Aloé vera) tartalmaz gyógyító hatású gélt, a többi aloéfaj gyógyításra alkalmatlan.
Macedoniai Nagy Sándor (I.e.330.) hatásosan alkalmazta katonái gyógyítására. S bár nem trópusi növény, de Afrikában és Közel-Keleten, illetve a Földközi tenger vidékén őshonos. A föníciaiak szárított formában kereskedtek vele.
Ildikó
Mennyi ideig használható fel az aloe zselés-kocsonyás anyaga? Azt hallottam, és sokfelé olvastam, hogy max. 1 órán át lehet frissen felhasználva kezelés nélkül....az kevés, de hamár kezelem, akkor meg már megin a mesterséges anyagok közé tartozik....pont az lenne az értelme, hogy teljesen természetes....de ha a gélt lekezelem, hogy tartós legyen, akkor már tartósítót tartalmaz..vagy vmi más vegyi anyagot....
Topor Erika okleveles kertészmérnök
Ha csak sebkezelésre használod, akkor egy kis levágott levelet középen kettéhasítasz, s csak a gélállományt használod fel.Ha mindennapos fogysztásra szánod, akkor egy nagyobb levelet letörve kb 2 cm,es db-ot vágj le, a többit alufóliával lezárva hűtőbe teheted. A levágott darabot szétnyitod, s a zselés rész joghurtba, vagy bármibe belekeverheted, ami nem forró. MInden nap levághatsz 2-3 cm-t
Egy levágott levelet egy hétig tarthatsz hűtőben, de ha általános erősítőnek használod, akkor addig úgysem tart. Tartósítása házilag másképp nem megoldott, tehát élő növényt kell hozzá beszerezned.
Ildikó
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) évtizedek óta dolgozik a madarak és élőhelyük védelmén keresztül a természetért és az emberért. Az egyesületnek 10 000 fős tagsága, és országosan 31 helyi szervezete van.
