Kertportal Alig egy fél napja ment el Bács-Kiskun közepéről a jégesővel tarkított vihar, szemléztük a Majorban a kertet, amikor rátaláltunk egy eddig számunkra ismeretlen poloskafélére. Rögtön fényképező elő és az egyik leghasznosabb Facebook zárt csoportban, a Rovarhatározóban meg is kérdeztük ez éppen milyen poloska?
A poloskák között vannak hasznos és termesztési szempontból egyáltalán nem hasznunkra váló poloskák, így mindig nagy kíváncsiság övezi az új fajok megjelenését.
Miután kiderült, hogy az ún. Gyilkos poloskával van dolgunk, rögtön beírtuk a Google-be és ha csak a találatokra hagyatkoznánk, akkor biztos rögtön elő a “Cemotox” és az “írtsuk ki” reakció kapcsolna be.
Hitek és tévhitek hálójában
Elképesztő sok cikk jelent meg egy ideje ugyanazon forrásokkal az interneten, próbáltunk is az igazságnak utánajárni.
De mindig nézd meg ilyenkor, mennyire hitelesek a találatok!
Az egyik oldalon ezt találtuk:
A fertőzés okozza a Chagas-kórt, ami egy halálos betegség. A fertőzöttnek ugyanis tizenhétszer nagyobb esélye van rá, hogy szív- és érrendszeri betegségben haljon meg. A kór egyébként évekig lappanghat, de ha vannak is tünetei, akkor is gyakran összekeverik a náthával vagy más betegségekkel
– írja egy ismert agrároldal.
Majd tovább riogat a Blikk.hu is.
Gyilkos rovar! Halálos is lehet a találkozás ezzel a bogárral!
– írja a Blikk.hu főcíme.
Nem mellesleg a poloska nem bogár, hanem “csak” rovar. Ismerjük a híres mondást ugye? Nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar.
Eredeti cím: (Left to right) Triatoma protracta, the most common species in the western U.S.; Triatoma gerstaeckeri, the most common species in Texas; Triatoma sanguisuga, the most common species in the eastern U.S. Scale bar represents 25mm or approximately 1 inch.
Szerző: Curtis-Robles et al
Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Three_species_of_kissing_bugs.PNG
De vajon tényleg ennyire veszélyes? De vajon mi is ez a rovar, amitől ennyire rettegni kellene?
A gyilkospoloska (Rhynocoris iracundus) a rablópoloskák (Reduviidae) családjába tartozik, Magyarországon is előforduló, nem védett rovarfaj.
Ennek a családnak létezik egy Triatominae nevű alcsaládja. Az ebbe sorolt fajokra jellemző, hogy vért szívnak, a szóban forgó cikkek is ezekről szólnak (szerk. vagyis a csókospoloskáról szólnak). Legalább 130 faj tartozik ide, nagy részük Amerikában él, az Egyesült Államok déli részétől Észak-Argentináig tartó szakaszon. Néhány fajuk él Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában is. Arról, hogy terjednének, nem sikerült hiteles forrást találnom. Valószínűbb lehet, hogy egyre jobban a figyelem középpontjába kerülnek, ezért több előfordulásról szerzünk tudomást, mint régebben. Az ebbe az alcsaládba tartozó fajokat közösen szokták “kissing bug” – oknak, azaz csókos poloskáknak nevezni, az elnevezés nem egy konkrét fajt takar.
– írja az Ízeltlábúak.hu oldalon Károlyi Balázs.
Napsütötte pusztafüves lejtőkön, karsztosodó területeken, lomb- és tűlevelű erdőkben kiterjedt, száraz tisztásokon, xerotherm (melegkedvelő, szárazságkedvelő) helyeken gyűjthető a rovarászoknak. A növényeken, gyakran virágokon tartózkodik a gyilkospoloska. A Kertportál Majorban épp egy mogyoróbokron értük utol a kora reggeli napsütésben.
A gyilkospoloska a híreszteléssel ellentétben
az embert nem támadja meg, de ha védekezésre kényszerül, fájdalmasan szúr.
Az itthoni rablópoloskák tehát nem veszélyesek, sőt, hasznosnak mondhatjuk, mert áldozataik között számos kártevő akad. Roppant szépek, ha a természetben réteken sétáltok, találkozhattok velük, ahogy vadásznak, vagy épp az áldozatukat fogyasztják.
– teszi hozzá Károlyi Balázs, az ízeltlábúak.hu rovarász szakértője
Sok poloska hordoz betegségeket, melyek egy része akár emberre is veszélyes lehet, de ugyanígy az állatokra is. A fentebb már említett Chagas-kórt is hordozhatja, mely egy trópusi parazitafertőzés. De az itthon előforduló fajok esetében ez sem igaz.
Rajzásuk: Rajzása rövid, imágói májustól augusztus közepéig-végéig találhatók. Egyetlen nemzedéke fejlődik, lárva alakban telel. Az imágók a nyár közepén a leggyakoribbak.
Benedek Pál írja le a legáttekinthetőbben az gyilkospoloskák előfordulási alakjait:
Változatai:
Forrás: Ízeltlábúak.hu
1 (6) Az előhát elülső része teljesen fekete.
2 (3) Az előhát teljesen fekete. – Hazánkban még nem találták [f. caucasica KOL.]
3 (2) Az előhát hátulsó része legalább részben piros.
4 (5) Az előhát hátulsó részének piros színezetét teljesen körülzárja a fekete
színezet (19. ábra: Nphoto). – A törzsalak között fordul elő (= amabilis STICH., armeniaca STICH.). f. nigripes KOL.
5 (4) Az előhát hátulsó részének piros színezetét nem zárja teljesen körül a fekete rajzolat (19. ábra: Ophoto). – A törzsalak között található f. Soósi BEN.
6 (I) Az előhát elülső részén piros színezet van.
7 (8) Az előhát hátulsó részének piros színezetét fekete rajzolat zárja körül (19. ábra: Pphoto). – A törzsalak között él f. Hoberlandti BEN.
8 (7) Az előhát hátulsó részének piros színezetét nem zárja körül teljesen a fekete rajzolat (19. ábra: R – Sphoto).
9 (10) Az előhát elülső részén 2 különálló piros folt van (19. ábra: Rphoto). – Gyakori f. iracundus PD.
10 (9) Az előhát elülső részének piros foltjai összeolvadtak (19. ábra: Sphoto). – Hazánkban még nem találták [f. rubra BEN.]
Ha még többet akarsz tudni a poloskákról és más ízeltlábúakról, akkor ajánljuk figyelmedbe a Benedek Pál: Fauna Hungariae 94. füzet Poloskák VII. – Heteroptera VII. kiadványt, hogy mindig hiteles forrásokból tájékozódj, amikor találkozol egy számodra új rovarral.
